Kapor vetése, termesztése (Anethum graveolens)
A kerti kapor ősi kultúrnövény, már az egyiptomiak is ismerték. A skandináv és a kelet-európai országokban a főszernövények királya – akárcsak nálunk a paprika.
Kapor jellemzői
A kerti kapor az ernyős-virágzatúak nagy családjának tagja. Ide tartozik még a lestyán. a petrezselyem, a zenei-, az ánizs. a koriander és az édeskömény is. Az alacsonyabb termetű, dús levélzetű fajták napos, szélvédett helyen egyszerűen nevelhetők cserépben vagy erkélyládában is. Havonta vessünk új cserépnyi mennyiséget, mert csak így biztosíthatjuk, hogy mindig legyen kéznél friss kaprunk.
A kertben sose ültessünk egymás mellé édesköményt és kaprot, mert egymást beporozva jellegtelenné válik az ízük.
Kapor a konyhában
Az egész növényt felhasználhatjuk fűszerként. A fiatal növényekről először csak néhány levelet csípjünk le, később az egész növényt levághatjuk. A virágzó vagy már magszárba szökő kapor például elengedhetetlen fűszer, ha uborkát, ecetes zöldségeket vagy mustáros dinnyét szeretnénk eltenni. A zsenge, finomra vágott leveleket túróhoz keverhetjük vagy paradicsomra szórhatjuk, saláták különösen uborkasaláta — ízesítésére használhatjuk.
Kiválóan illik hal- és húsételekhez. Jól ismert étel például a kapormártással tálalt angolna vagy csuka.
A kapor télen
A kaprot télen sem kell nélkülöznünk, ha a zsenge növényeket még virágzás előtt levágjuk, kis kötegekben felakasztva árnyékos helyen megszárítjuk, majd a száraz levélkéket a szárról lemorzsolva légmentesen lezárt üvegekben tároljuk. A friss leveleket a mélyhűtőben is tárolhatjuk.
Kapor gondozása
A kerti kapor fajtától függően 40-150 cm magasra nő. A vékony szárat sűrű, világoszöld, finoman szárnyalt levelek borítják. A vetés időpontjától függően július és szeptember között jelennek meg a sárga ernyők, amelyek erősen illatoznak. Magjai hosszúkásak, kerekek.
A kertben napfényes helyen érzi magát a legjobban. Megfelelő helyen nevelve korán virágzik, és eléri a szedésre érett állapotot.
A cserépben vagy erkélyládában nevelt kapornak sok vízre van szüksége, hogy ne száradjon ki. Legyünk azonban óvatosak öntözéskor, mert nem tűri a pangó vizet. Trágyáznunk nem szükséges, mert túlságosan hirtelen szárba szökkenhet, és ilyenkor alacsonyabb lesz az illóolaj-tartalma.
Tápanyagban gazdag földbe ültessük. Nem kell átültetnünk. A kertben nevelve minden évben más helyre vessük. A magoncokat egyenként cserepekbe is ültethetjük.
Mindig magvetéssel szaporítjuk, 20-25 cm sortávolságba vetve. Az első növénykék 14-21 nap múlva kelnek ki.
A kerti kapor a veteményesben érzi magát a legjobban, de nevelhetjük cserépben és erkélyládában is. Ernyős virágzatával és szép fonalszerű leveleivel igen mutatós.
Növényvédelem
Ha a kaprot tápanyagban gazdag földben neveljük, ritkán betegszik meg. Ha levéltetvek támadják meg a növényt, ne kezdjük rovarirtó szerrel. különben leveleit nem használhatnánk fűszerkéni. Válasszuk a munkaigényesebb megoldást: szedjünk le a növényről annyi kártevőt. amennyit csak tudunk, a többit pedig erős vízsugárral távolítsuk el. A kezelést egy hét múlva ismételjük meg.