A kála jellemzői
A kála (Zantedeschia) Dél-Afrikából és Kelet-Afrikából származó hagymás évelő, amelynek jellegzetes tölcsér alakú virágburkát (spathe) sokan tévesen magának a virágnak gondolják – valójában a tényleges apró virágok a belső sárga hengerszáron (spadix) helyezkednek el. A fehér kála (Z. aethiopica) a legelterjedtebb és legerősebb faj; a színes fajok (Z. elliottiana, Z. rehmannii) gyengébb fagytűrők.
Profi tipp: A kála az egyik legjobb vázavirág: vágott virágként 2 hétig is eláll. Esküvőkön, rendezvényeken használt fehér kálák 80%-a termesztett – otthon is megismételheted az eredményt!
Ültetés
Kültéri ültetés
Gumókat ültessük május elejétől, 10 cm mélyen, felső (laposabb) oldallal felfelé. Ültetési távolság: 30–40 cm. A kála nedvesség-igényes – tópartra, víz mellé, esőkertre ideális. Félárnyékban is virágzik.
Beltéri cserépben
Nagy (25–30 cm-es) cserépbe ültesd tápanyagdús, nedvességmegtartó közegbe. Tálcán tartott vízzel biztosíts folyamatos nedvességet. Fényes, de nem tűző napos ablakba helyezd.
Gondozás
Öntözés – kulcskérdés
A kála vizet szeret: bővebben öntözd, mint a legtöbb virágot. A fehér kála vizes, tóparti körülmények között is él. Nyáron naponta öntözz, télen mérsékeld. Pangó vizet azonban ne hagyj cserépalátétben.
Trágyázás
Kétheti folyékony trágya virágzás alatt. Tápanyagszegény közegben a levelek sárgulnak – rendszeres trágyázás megelőzi.
Teleltetés
Fehér kála (Z. aethiopica): enyhe fagytűrő, fagyos területeken mulcsozzuk télen, védett helyen kint hagyható.
Színes kálák: október végén ássuk ki a gumókat, száraz, 10–15°C-os helyen tároljuk tavaszig.
