📅 Frissítve: 2026. június 6.⏱ ~2 perc olvasás🌿 KözepesSziklakerti évelő
📷 CC BY-NC 4.0Fotó: Justin Garwood, some rights reserved / iNaturalist
A lewisia (Lewisia cotyledon) az észak-amerikai sziklás hegyek egyik legszebb sziklakerti évelője: vastag, húsos leveleiből szüntelenül emelkedő virágszárakon sárga-narancsos-magenta csillagvirágok nyílnak tavasszal. Különleges igénye: a gyökérnyak ne érintkezzen nedvességgel – sziklakertben ferde ültetéssel vagy cserepes termesztéssel könnyű teljesíteni.
A lewisia jellemzői
A lewisia (Lewisia cotyledon) a négyóraviragfélékhez sorolható (Montiaceae) észak-amerikai sziklai évelő, amelynek hazája Kalifornia és Oregon hegyvidéke. Meriwether Lewis explorátort tiszteli a neve – Lewis & Clark expedíció (1804–1806) során Lewis gyűjtötte az első példányokat a Sziklás-hegységben. A cotyledon (sziklevél) a vastag, húsos levelekre utal. Kiemelkedő sziklakerti növény – de speciális ültetési módot igényel a tőrothadás elkerüléséhez.
💡
Profi tipp: A lewisia legkritikusabb igénye: a gyökérnyak soha ne álljon vízben. Ferde sziklakerti ültetés (45 fokos szög, sziklák közé ékeld be) természetes védelmet ad – az esővíz oldalra folyik. Alternatíva: cserépben ültetni (és hajlamos a visszahúzódáshoz megfigyelni – ha túl nedves, kivenni). Keleti kitettség + félarnyék: kevesebb közvetlen esővíz és hőstressz.
Ültetés
Sziklakertbe ferde pozícióban – 45 fokos szögben, sziklák közé ékelt, jó vízáteresztő sziklakerti keverékbe. Cserépben: legalább 15 cm mély, jó drénnel. Ültetési idő: tavasz (március–április). A gyökérnyak magas pozícióban, nem eltemetve.
Gondozás
Nagyon mérsékelt öntözés – nyár közepén szinte semmi sem kell. Virágzás után trágyázás egyszer, gyengén. Deadheading (elvirágzott szárak levágása). Télen: szárazon tartani a gyökérnyakat.
Fajok és fajták
L. cotyledon'Sunset Strain' – tüzes narancs-sárga
L. cotyledon'Little Plum' – élénk rózsaszín-magenta
Lewisia tweedyi – barackszín, nagyobb virág, különleges
A lewisia Észak-Amerika száraz, sziklás hegyoldalainak lakója – ahol esővíz gyorsan lefolyik a kövek közt és a gyökérzóna szinte mindig száraz. A gyökérnyak körüli víz (különösen téli állóvíz) rothadást okoz. Megoldás: ferde ültetés (45 fokos szögben, sziklák köze), durva sziklakerti keverék, és kerüljük, hogy a levelek közé kerüljön víz.
Ferde pozícióban (45 fokos szög), sziklák közé – így az esővíz a levelekről oldalra folyik és nem gyűlik meg a gyökérnyaknál. Sziklakerti keverék: 1/3 humusz + 1/3 grüzitt/homok + 1/3 kis kövek/kavics. A gyökérnyak magasan legyen – legfelül, nem mélyen eltemetve.
Ha a gyökérnyak nem érintkezik állóvízzel, -15°C-ig is telel kertben. A leggyakoribb telelési probléma: az őszi-téli állóvíz rothasztja a tőt. Megoldás: ferde sziklakerti ültetés (víz lefolyik), a tő fölé kis üveg/fedőlap (esőtől védi, de szellős). Cserepes lewisia: télre fedett, fagyvédett helyre (de fagyosra is kitehető, ha nem nedves).
L. cotyledon – legelterjedtebb, leghosszabb virágzás, vegyes szín; L. cotyledon 'Sunset Strain' – narancsos-tüzes szín; L. tweedyi – nagyobb, barackszínű virágok, különleges; L. nevadensis – apró fehér, alpesi; L. pygmaea – törpe alpesi. L. cotyledon hibridfajták: 'Little Plum', 'Elise' – élénk, vegyes szín.
L. cotyledon a lewisia fajok leghosszabb virágzású tagja: márciustól júniusig, néha júliusig. Rendszeres deadheading (elvirágzott szárák levágása) megnyújtja a virágzást. Nyári melegben néhány faj félpihenőre megy – csökkentett öntözés ajánlott ilyenkor.
