A pisztácia fa jellemzői
A pisztácia fa (Pistacia vera) a szömörcefélék (Anacardiaceae) kétlaki fája, amelynek hazája Közép-Ázsia (Irán, Türkmenisztán, Afganisztán). Az emberiség legalább 3000 éve termeszti – ókori perzsa és görög forrásokban egyaránt szerepel. Levelei visszás-tojásdadok, összetett levélkékből állnak; a megkülönböztethetetlen apró virágok tavasszal nyílnak, de a növényt a szeptemberi-októberi érés idején csokorba záruló terméscsomók teszik látványossá.
Profi tipp: Ha cserépben tartod a pisztácia fát, a legfontosabb a jó vízáteresztő, köves talaj és a maximális napfény. Kőzetes kavicsos kaktusz-mix ideális – a mediterrán eredet miatt a "szárazon tartás" az életben maradás titka.
Ültetés
Napos, déli kitettségű, szélvédett helyre ültetjük. Talaj: laza, kőzetes, mészkedvelő – semleges–lúgos pH. Kertbe: kőzetes, jó vízáteresztő talaj. Cserépbe: kaktusz-mix + perlit/kavics keveréke. Az ültetési gödörbe kaviccsal javítsuk a vízáteresztést.
Gondozás
Öntözés
Tavasszal–nyáron mérsékelt öntözés – inkább kevesebbet. Télre minimálisra csökkentjük. A pisztácia mediterrán növény: a szárazságot jobban tűri, mint a nedvességet. Állóvíz pusztítja.
Trágyázás
Évente egyszer tavasszal lassú hatású gyümölcsfa-táp. Túltrágyázás kerülendő.
Teleltetés
Cserépben: október végén hozzuk be fagymentes, hűvös helyre (0–5°C is elegendő). Kertbe ültetett fa: mulcsozzuk a tőkoronát, és az első 3–5 évben védjük fagyálló takaróval.
Rokon fajok
- Pistacia lentiscus – masztixfa, örökzöld, illatos mézga, mediterrán terasz
- Pistacia terebinthus – terpentinfafa, lombhullató, illatos
- Pistacia chinensis – kínai pisztácia, díszfa, tüzes őszi lombszín
Betegségek
- Gyökérrothadás – vízálló talaj. Köves, laza substrat.
- Levéltetű – különösen fiatal hajtásokon. Neem olaj.
- Pajzstetű – cserépben tartott példányokon. Alkoholos tampon.